Édesapa

A válás, halál, elutazás hatalmas érzelmi veszteség a gyerek számára. Nem érti a helyzetet, és ha senki sem beszél neki a változásokról, a saját fejével próbálja meg feldolgozni a történteket. Rémképeket gyárt, magát vádolja. Legyen a gyerek akárhány éves, nyíltan kell beszélnünk. Az állandó feszültség, titkolózás, elfojtott sírás ugyanis nem marad észrevétlen, a gyerek pontosan látja, tudja a valóságot. Csak nem érti. Vannak helyzetek, amikor az új felállás felszabadító hatású, mivel a rengeteg stresszt okozó tényezők nem hatnak, mert nincsenek viták, veszekedések, ide-oda rángatás. De még a „jó válás” után is el kell telnie bizonyos időnek, hogy kialakuljon egyfajta érzelmi biztonság, rendszer a mindennapokban. Az őszinteség mindig jó módszer. Megmondani a gyereknek, hogy nehéz időszakot kell lezárni, és nekünk is szükségünk van időre, erőre, hogy újra talpra álljunk.

Ez persze nem jelentheti, hogy a saját feszültségünket, dühünket, csalódottságunkat adjuk át a gyereknek. Nyugodtan, higgadtan, szomorúságunkat vállalva mondjuk el a történteket, és hogy miként tervezzük a jövőt. Közhelyszámba megy ez a tanács, de azért érdemes megismételni: nem szabad befeketíteni az apát a gyerek előtt. A gyerek jövőbeli kapcsolatait tesszük így tönkre, a másik nemhez való viszonyát. A kicsi, ha nem is látja mindennap az apát, attól még főszerepet játszik a gondolataiban. Ha nem is kérdez, mi beszélgessünk róla. Tegyük félre a sérelmeinket, és próbáljuk lefesteni neki, hogy miért is jó, hogy neki ő az apukája. Ne várjuk, hogy a kicsi azonnal kész ténynek veszi a válást. Ha összeszedtük minden erőnket, és megmondtuk a gyereknek, hogy elválunk, úgy érezhetjük: túl vagyunk rajta.

Másnap azonban azt láthatjuk, mintha semmi sem történt volna, a gyerek „vette az akadályokat”, aztán egy hét múlva megkérdezi: apa hol van, mikor jön? Nem tudja elhinni, hogy tényleg elment az apja, mert nem akarja, hogy elmenjen. Hisz még abban, hogy kívánságaival meg tudja változtatni a világot. Ezért is kell többször elismételni neki az igazságot. Ne biztassuk a gyereket arra, hogy felejtse el az egészet. Ne engedjük, hogy a gyerek teljesen elveszítse a kapcsolatát az apával, és értsük meg, nem lehet cukrászdában vagy állatkertben intim kapcsolatba kerülni a gyerekkel. Teremtsünk nekik helyet, hogy együtt lehessenek, még ha ez nagy erőfeszítésünkbe is kerül. A gyerek csak akkor tud megnyugodni, ha látja, hogy mindkét szülője körül rendben van minden, és mindkettővel együtt lehet, amikor csak akar.

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.