Egy gondolat bánt

Petőfi 5.rész: [Egy gondolat bánt engemet]: Petőfi Sándor irodalmi és politikai életének egyik vezéregyénisége lesz. Házasságra lép Szendrey Júliával. Pesten viharos gyorsassággal peregnek a politikai események és elérkezik a történelmi nevezetességű nap: 1848. március 15-e… (Megjegyzés): A megsejtett világforradalom vízióját az Egy gondolat bánt engemet c. költeménye jeleníti meg. A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál: a világszabadságért folyó küzdelmben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja. Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással: lassú, hétköznapi, metaforái: a féreg rágta lassan pusztuló virág, üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál. Az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója; dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be: villám sújtotta fa; – vihar kicsavarta fa; – mennydörgés ledöntötte szikla. Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…,Legyek…)
[hidepost=0]

[/hidepost]

Vers: 13-30.sor: Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat. Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja. Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni. A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg; mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér; ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni. A szerkezeti rész 2. fele a főmondat. Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…,), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában…

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.