Mecsek

368Mecsek [Meček]: A Mecsekben szubmediterrán hatások érvényesülnek, az északi és a déli lejtők közt azonban jelentős éghajlati különbségek alakultak ki. Az éves csapadék átlaga 710 mm, az éves középhőmérséklet 10°C körül van. A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le, amelyek csak itt fordulnak elő. Több, mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt! Több növényfaj Európában a Mecsekben éri el földrajzi elterjedésének északi határát. A hegységtől északra csak szórványosan vagy egyáltalán nem fordul elő. Ilyen fajok például az aranyos baraboly (Chaerophyllum aureum), a baranyai peremizs (Inula spiraeifolia), az illatos hunyor (Helleborus odorus), az olasz müge (Asperula taurina ssp. leucanthera). A nevezetes bennszülött (endemikus) fajok közül kiemelt természeti örökség a bánáti bazsarózsa (Paeonia banatica).

A hegység területén körülbelül száz barlang található. A változatos alapkőzeten kialakult mészkőterületeket nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja, csak kis felszíni kibukkanásokat találunk, amelyek elárulják, hogy mi is van a lábunk alatt. Ezek szurdokvölgyek, mély, tölcsér alakú víznyelősorok és néhány igazi karsztforrás. A mecseki barlangok jelentős része szűk, kacskaringós aknákból állnak, víznyelőként indulnak és 20-30 méter után eltömődnek. Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját, a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is. Különlegesek a Babás Szerköveknél a permi vörös homokkövében mállással kialakult üregek. Szintén nem szokványos módon alakult ki a miocén mészkőben szivárgó vizek hatására kialakult Füstös-lik.

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.