Barcasági csángók között

368Hámos, rokolya, sárigcérnás ing, egylábra szabott lábbeli… Beke György író, újságíró, a IX-XI. században az Árpádházi királyok által betelepített besenyők leszármazottait faggatja eredetről, hagyományokról, a tatrangi költő balladájáról, Apáczai Csere Jánosról, és a Szent Mihály ünnepségről… (Jegyzet): A barcasági csángók a Barcaság magyar nyelvet beszélő népessége. A Barcaság területén tucatnyi faluban élnek csángók. Legnagyobb számban a Hétfalunak nevezett tájegységen, ami alapján nevezik őket hétfalusi csángóknak is. Hétfalu eredetileg királyi birtok volt, melynek egyes részeit a 14–15. században kezdték eladományozni, majd II. Ulászló zálogosította el Brassó városának.

A csángó névről a hétfalusiakkal kapcsolatban Jerney János ezt írja: “szokásuk és viseletük-, de még nyelvükre nézve is különböznek a közellevő székelyektől. Nyelvükbe már sok oláh szó férkőzött be, de amellett szójárásuk sem egyez amazokéval. Ezen magyarokat a brassói és környező oláhok csángóknak (csangei) nevezik, ők maguk is szívesen elfogadják e nevet s értenek rá, de a jelentését nem tudják, valamint azt sem, hogy Moldvában hasonlóul laknak oly nevű magyarok” Jerney azt feltételezi, azon eredeti besenyő népesség maradékai, amelyet II. András 1224-ben kiállított levelében említ.

Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra másodpercet (esetleg egy kicsivel többet) is várnod kell, indítás után!..

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.