Miért hideg a tél?

openA tél a mérsékelt égöv egyik évszaka. Trópusi illetve száraz égövi tájakon nem létezik. Télen a legrövidebbek a nappalok és leghidegebb az időjárás. A Föld északi féltekéjén december, január és február, míg a Föld déli féltekéjén június, július és augusztus a tél hónapjai. A csillagászati tél a téli napfordulótól a tavaszi napéjegyenlőségig tart, tehát az északi féltekén december 21–március 20., a déli féltekén pedig június 21–szeptember 23. közé esik. Téli napforduló: december 22. A Nap látszólagos évi útja ismét „megfordul”, és a besugárzás nagyobb hajlásszöge az Egyenlítő irányába vándorol. Ekkor a napsugarak a Baktérítő felett delelnek 90 fokos szögben. Hajlásszögük a déli félgömbön most a legnagyobb, és itt a leghosszabb a nappal. A Nap az északi félgömbön ezen a napon jár a legalacsonyabban, és a legrövidebb ideig van látóhatár felett.

A tél a különleges látványok évszaka: az első hóesés, a befagyott tavakon sikló korcsolyázók látványa, vagy épp egyetlen hópehely tökéletessége mindenkit lenyűgöz. Vajon mi hozza létre bolygónk legszélsőségesebb évszakát? Sokan azt gondolják, hogy a Föld ilyenkor van legtávolabb a Naptól, ám ennek épp az ellenkezője igaz. Fizikusok, meteorológusok, orvosok, tudósok próbálnak választ adni kérdéseinkre: milyen hóból lesz a legjobb hógolyó, lehet-e hasznosítani a téli álmot alvó állatok szokását a szervátültetésben és persze arra is, hogy miért hideg a tél?

Lassú internet, illetve nagyobb videónál előfordulhat, hogy a videóra másodpercet (esetleg egy kicsivel többet) is várnod kell, indítás után!..

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.