A penicillin felfedezője

Már 11, 2012 by

A penicillin felfedezője

Sir Alexander Fleming, Nobel-díjas skót orvos, a penicillin felfedezője 1881. augusztus 6-án született a skóciai Lochfieldben. Vívmányát a brit orvosok a 20. század csodájaként emlegetik, amelynek a mai napig biztos helye van a gyógyításban.

Szegény családból származott, így érettségi után dolgoznia kellett, öt évvel később egy családi örökségnek köszönhetően iratkozhatott be a londoni egyetem orvostudományi karára, amelyet 1908-ban kitűnő eredménnyel végzett el. Már ekkor a bakteriológiával és a kemoterápiás kezelésekkel foglalkozott, emellett olyan antibakteriális anyagok után kutatott, amelyek nem károsítják az emberi szöveteket. Az I. világháború idején a hadsereg egészségügyi alakulatánál szolgált, ahol bőséges időt fordíthatott a sebgyógyítás és az antiszeptikumok tanulmányozására. A háború után visszatért a St. Mary kórházba, és folytatta kutatásait.

Legfontosabb felfedezését azonban a véletlennek köszönhette. 1928 szeptemberében, miközben az influenza vírust tanulmányozta, feltűnt neki, hogy a napokig fedetlenül hagyott Staphylococcus baktériumtenyészetbe került kékes-zöld penészgombák körül a baktériumok nem növekednek. Megfigyelte, hogy a penész olyan anyagot bocsát ki, amely még nyolcszázszoros higításban is megakadályozza a baktériumok növekedését, és el is pusztítja azokat. Miután tiszta kultúrában is kitenyésztette, felfedezte, hogy a Penicillium családjába tartozó fajról van szó, amelyet ma Penicillium notatum néven ismerünk. A kutatások néhány évnyi szüneteltetése után végül 1940-re sikerült tiszta formában előállítani a szert, emberi beteget 1942. március 14-én kezeltek a világon először sikeresen penicillinnel. A II. világháború alatt a szernek köszönhetően jelentősen csökkentek az elfertőződött sebek miatti amputációk és halálesetek.

Rendszerint Fleming találmányának tekintik a penicillint, azonban már sokkal korábban felfedezték a Penicillium antibakteriális hatását. Az észak-afrikai beduinok legalább ezer éve használják a szamarak hámján megtelepedett penészgombából készített gyógykenőcsöt sebek kezelésére.

A penicillin terjedése rendkívüli ismertséget hozott Flemingnek, világszerte hősként ünnepelték. 1943-ban a Royal Society (brit tudományos akadémia) tagjává választották, 1944-ben lovaggá ütötték, 1945-ben pedig orvostudományi Nobel-díjat kapott Chainnel és Floreyval megosztva. Három évvel később a londoni egyetem professzoraként vonult nyugdíjba. 1955. március 11-én szívinfarktus okozta a halálát. Skóciában az évszázad embereként emlékeznek rá.

Related Posts

Share This

Leave a Comment

You must be logged in to post a comment.