Nagyböjt 1. vasárnapja

Már 9, 2014 by

Nagyböjt 1. vasárnapja

Abban az időben: A Lélek a pusztába vitte Jézust, hogy a sátán megkísértse. Negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett. Odalépett hozzá a kísértő és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré!” Jézus ezt felelte: „Írva van: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem mindazon igével, mely Isten szájából származik.” Ezután a szent városba vitte őt a sátán, és a templom oromzatára állította. Így szólt: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magad! Hiszen írva van: Angyalainak megparancsolta: A tenyerükön hordozzanak téged, hogy kőbe ne üsd a lábadat!” Jézus ezt válaszolta: „De az is írva van: Ne kísértsd Uradat, Istenedet!” Végül egy igen magas hegyre vitte őt a sátán. Megmutatta neki a világ valamennyi országát és azok gazdagságát. Azután így szólt: „Ezt mind neked adom, ha leborulsz és imádsz engem!”

Ekkor Jézus azt mondta neki: „Takarodj, sátán! Mert írva van: Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” Erre otthagyta őt a sátán, és íme, angyalok jöttek és szolgáltak neki. (Mt. 4,1-11)

[Nagyböjti csend]: Mindannyian tudjuk, mit jelent a kincs fogalma. Gondoljunk valakire, aki értékes számunkra, akit akár úgy is nevezhetünk: Kincsem. Emellett pontosan tudjuk azt is, hogy ebben a kifejezésben több rejlik, mint csupán az anyagi érték. A szeretet titkáról van szó, amely lelkesít, boldoggá tesz, melyet egyikünk sem szeretne nélkülözni. Az is lehet, hogy a kincs szó hallatán egy kedves tárgyra vagy egy ékszerre, netán gyöngyre gondolunk, amely értéket képvisel számunkra. A legértékesebb azonban maga a végtelen Szeretet, amelyet Jézus Krisztus által kaptunk akkor, amikor emberré lett, felvállalva értünk küldetése beteljesítését. Végtelen szeretetét továbbadta ránk emberekre. Csak rajtunk múlik, hogy küldetésünket képesek vagyunk-e igaz keresztény módjára, tanítása szerint teljesíteni.

Segítsen ebben mindannyiunkat a Szentlélek ereje, hiszen megkeresztelkedésünktől kezdve Isten nagy családjának tagjaiként egyúttal munkatársaivá is váltunk. Irányítsák tetteinket Jézus szavai, és azon fáradozzunk, hogy a bennünk is meglévő végtelen szeretettel munkálkodjunk és legyünk képesek felfedezni legelesettebb embertársunkban is a benne rejlő kincset. Ahogy Jézusnak is szüksége volt arra, hogy 40 napra visszavonuljon a pusztába és átgondolja küldetését, mielőtt azt beteljesítette volna, nekünk is szükségünk van “pusztai magányra”. Ahogy az Úr Jézus, mi is csak az Úrral való elmélyült beszélgetéseinket követően kerülhetünk ki győztesen a bennünket ért kísértésekből. A modern kor emberének is sokat segíthet nagyböjt időszakában az elcsendesedés, esetleg egy közösen végzett lelkigyakorlat, melynek során „meghittebb” kapcsolatba kerülhetünk Vele.
Istentől áldott, lelkiekben tartalmas nagyböjti időszakot és eredményes kincskeresést kívánok mindannyiunknak!

Related Posts

Share This

Leave a Comment

You must be logged in to post a comment.