Eszter és Jób

Júl 29, 2016 by

Eszter és Jób

[Biblia – Az Ószövetség könyvei]: Eszter könyve címként a történet szépségérõl, hitbõl fakadó bátorságáról híressé vált fõhõsének nevét viseli. Eredeti héber neve ugyan Hadassza volt, ami azt jelenti: mirtusz. A perzsa uralkodó, Ahasvérus, más néven Xerxész udvarába bekerülve veszi fel a perzsa Eszter nevet, aminek jelentése: csillag. A könyv szerzõje ismeretlen. Minden bizonnyal olyan ember írhatta Eszter könyvét, aki egyrészt a zsidó nép jólétét igen fontosnak tartotta, tehát e nép tagja lehetett, másrészt jól ismerte a perzsa udvari szokásokat, törvényeket is. Számos perzsa szó szerepel a könyvben, ami szintén arra utal, hogy a szerzõ nem Júdeában, hanem Perzsiában élt. Ezek alapján tehát Ezsdrás, Nehémiás, sõt a könyv egyik szereplõje, Eszter unokatestvére/ nevelõapja, Márdokeus is szóba jöhet, mint lehetséges szerzõ. Azt tehát nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy ki lehetett a könyv szerzõje, de minden bizonnyal a szerzõ a leírt események idõpontjában Súsán városában élt, és személyesen ismerte a szereplõket, történetet.

Here is the Music Player. You need to installl flash player to show this cool thing!

A könyv üzenete a mai embernek: A védtelenek elleni, elháríthatatlannak tûnõ cselszövés különbözõ fondorlatai kudarcot vallanak, mert Isten kézben tartja az egész világ történelmét, beleértve az egyes ember életének eseményeit is. Agõgös, büszke, irigy cselszövõ alul marad és megszégyenül, az egyszerû és becsületes ember, aki Istenben bízik, végül felemelkedik. Isten bölccsé teszi azt, aki nem önmagában, hanem az Úrban bízik. A szépség, a pompa, gazdagság, hatalom nem életcél, hanem eszköz, amit Isten megadhat annak, aki teljesen az Úrra és nem emberi fondorlatokra bízza magát.

Jób könyve egy prózai elbeszéléssel kezdődik, amelyből kiderül, hogy Jób egy jámbor, istenfélő ember, aki hűségesen szolgál Istennek, és boldogságban és gazdagságban él. A Sátán szerint azonban Jób hűsége csak a jólétben valódi, ezért Isten megengedi neki, hogy megkísértse, hogy így próbára tegye Jóbot a bajban is. Jób elveszti vagyonát és gyermekeit, majd súlyos betegség tör rá, azonban mindebbe belenyugodva továbbra is kitartott Isten mellett: „Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az Úr neve!”. A magányos, beteg, szemétdombon kucorgó Jóbot ekkor három barátja, Elifáz, Bildád és Cofár látogatja meg, akik azt állítják Jóbnak, hogy bűnei miatt szenved, mert minden szenvedés valamilyen bűn büntetése. Jób azonban nem fogadja ezt el. Tudja, hogy nem bűntelen, és hogy a bűnökért büntetés jár, de tagadja, hogy vétkei és szörnyű állapota arányban állnának egymással, és valami más okot keres. Szenvedélyes védekezésében végül már Istenhez fordul igazolásért, perbe hívja Teremtőjét, de a barátok elméletét nem fogadja el…

Related Posts

Share This

Leave a Comment

You must be logged in to post a comment.