Otthon vagyok

Sze 3, 2018 by

Otthon vagyok

Jézus meglátott egy születése óta vak embert. Tanítványai megkérdezték tőle: „Mester, ki vétkezett: ez vagy a szülei, hogy vakon született?” Jézus így válaszolt: „Nem ő vétkezett, nem is a szülei, hanem azért van ez így, hogy nyilvánvalóvá legyenek rajta Isten cselekedetei. Nekünk – amíg nappal van – annak a cselekedeteit kell végeznünk, aki elküldött engem. Mert eljön az éjszaka, amikor senki sem munkálkodhat. Amíg a világban vagyok, a világ világossága vagyok.” Ezt mondta, és a földre köpött, sarat csinált a nyállal, és rákente a sarat a vakon született ember szemeire, majd így szólt hozzá: „Menj el, mosakodj meg a Siloám-tavában” – ami azt jelenti: küldött.

Az pedig elment, megmosakodott, és már látott, amikor visszatért. A szomszédok pedig, és azok, akik látták azelőtt, hogy koldus volt, így szóltak: „Nem ő az, aki itt szokott ülni és koldulni?” Egyesek azt mondták, hogy ez az, mások pedig azt, hogy nem, csak hasonlít hozzá. De ő kijelentette: „Én vagyok az.”

Here is the Music Player. You need to installl flash player to show this cool thing!

A zsidók azonban nem hitték el róla, hogy vak volt, és megjött a látása, amíg oda nem hívták a szüleit, és meg nem kérdezték tőlük: „A ti fiatok ez, akiről azt állítjátok, hogy vakon született? Akkor hogyan lehetséges, hogy most lát?” Szülei pedig így válaszoltak: “Azt tudjuk, hogy ez a mi fiunk, és hogy vakon született, de hogy most mi módon lát, azt nem tudjuk, és hogy ki nyitotta meg a szemét, azt sem tudjuk. Tőle kérdezzétek meg, nagykorú már, majd ő beszél önmagáról.” Odahívták tehát másodszor is a nemrég még vak embert, és ezt mondták neki: „Dicsőítsd az Istent: mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös.” Erre ő így válaszolt: „Hogy bűnös-e, nem tudom. Egyet tudok: bár vak voltam, most látok.”

A Jézus korabeli zsidó teológia a sérült emberek két fajtáját ismerte. A sérült ember szenvedését vagy úgy tekintették, mint „szeretetből fakadó próbatételt” vagy, mint „a bűnért járó büntetést”. A „szeretetből való próbatételt” abból vélték felismerni, hogy a sérült embert sérülése nem gátolta a Tóra tanulmányozásában és az imádságban. Jézus megváltó kereszthalála után már nekünk sem szabad a sérült ember szenvedése mögött a bűnt kutatni. De legyünk óvatosak! Az elmondottak nem azt jelentik, hogy Urunk megváltó kereszthalála óta nincs szenvedés, nincs baj, nincs betegség, nincsenek sérült emberek! Mindez ma is van, amint ezt mindannyian megtapasztaljuk. Csakhogy már nem büntetésről, hanem szeretetből fakadó próbáról van szó.

Related Posts

Share This

Leave a Comment

You must be logged in to post a comment.