Végtelenül irgalmas

Már 10, 2013 by

Végtelenül irgalmas

Azokban a napokban: Vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll bűnösökkel, sőt eszik is velük” – mondták. Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik: 
„Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Atyám, add ki nekem az örökség rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment egy távoli országba. Ott léha életet élt, és eltékozolta vagyonát. Amikor mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s ő maga is nélkülözni kezdett. Erre elment, és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a sertéseket. Szívesen megtöltötte volna gyomrát a sertések eledelével, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Atyám házában hány napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én meg itt éhen halok. Felkelek, atyámhoz megyek, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be. 
Azonnal útra is kelt, és visszatért atyjához. Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, nyakába borult, és megcsókolta. Ekkor a fiú megszólalt: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz. Az atya odaszólt a szolgáknak: „Hozzátok hamar a legdrágább ruhát, és adjátok rá. Húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült.” Erre vigadozni kezdtek. 
Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának, és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és atyád levágatta a hizlalt borjút, mivel épségben visszakapta őt – felelte a szolga. Erre az idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja kijött, és kérlelni kezdte. De ő szemére vetette atyjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. És te nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a barátaimmal. Most pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, megjött, hizlalt borjút vágattál le neki. 
Ő erre azt mondta: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. De most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd meghalt és most életre kelt, elveszett és újra megkerült.” (Lk 15,1-3. 11-32)

Jézusnak felróják a farizeusok, hogy vámosokkal és bűnös emberekkel egyaránt barátkozik, mire Jézus példabeszéd formájában hozza fel előttük az Atya irgalmas szeretetét. A tékozló fiú története sokunk előtt ismert. Éppúgy vonatkoztatható a pogány bálványimádókra, akiket – miután később megtértek – Isten befogadott, mint az egyéni emberre, akinek Isten teljes szabadságot biztosított döntéshozatalai során. Nem akadályoz meg döntéshozatalainkban még abban az esetben sem, ha bűnös viselkedésünk folytán szándékunkban állna Őt cserben hagyni. Azonban, ha a Lélek indíttatására ráébredünk helytelen viselkedésformánkra és bűnbánatot gyakorolunk, végtelen irgalmassága folytán hajlandó a megtérő bűnöst feltétel nélkül visszafogadni. Semmilyen élethelyzetben sem fordul el tőlünk, irántunk mindenkor türelemmel viseltet olyannyira, hogy megváltásunkra egyszülött Fiát küldte el, kinek szent keresztje alatt – visszatérésünket követően – továbbra is Mennyei Atyánknak szólíthatjuk.

Segíts bennünket Urunk abban, hogy Tőled el ne távolodjunk, életpéldánkkal, viselkedésünkkel hétköznapi feladatainkat szolgálattá tehessük és engedelmes gyermekeidként a Te irgalmas szereteted bizonyságtevői lehessünk. Ámen.
Apa - fiú

Related Posts

Share This

Leave a Comment

You must be logged in to post a comment.