Kövess engem!

ápr 14, 2013 by

Kövess engem!

Feltámadása után Jézus egy alkalommal így jelent meg tanítványainak a Tibériás-tó partján:
Együtt voltak Simon Péter és Tamás, melléknevén Didimusz, továbbá a galileai Kávából való Natanael, Zebedeus fiai és még két másik tanítvány. Simon Péter így szólt hozzájuk: “Megyek halászni.” “Mi is veled megyünk” – felelték. Kimentek és bárkába szálltak. De azon az éjszakán nem fogtak semmit.
Amikor megvirradt, Jézus ott állt a parton. A tanítványok azonban nem ismerték fel, hogy Jézus az.

Jézus megszólította őket: “Fiaim, nincs valami ennivalótok?” “Nincs” – felelték. Erre azt mondta nekik: “Vessétek ki a hálót a bárka jobb oldalán, ott majd találtok.” Kivetették a hálót, s alig bírták visszahúzni a tömérdek haltól.
Erre az a tanítvány, akit Jézus szeretett, így szólt Péterhez: “Az Úr az!” Amint Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára öltötte köntösét – mert neki volt vetkőzve -, és beugrott a vízbe.
A többi tanítvány követte a bárkával. A hallal teli hálót is maguk után húzták. Nem voltak messze a parttól, csak mintegy kétszáz könyöknyire.
Amikor partot értek, izzó parazsat láttak, s rajta halat, mellette meg kenyeret. Jézus szólt nekik: “Hozzatok a halból, amit most fogtatok.” Péter visszament, és partra vonta a hálót, amely tele volt nagy hallal, szám szerint százötvenhárommal, s bár ennyi volt benne, nem szakadt el a háló.
Jézus hívta őket: “Gyertek, egyetek!” A tanítványok közül senki sem merte megkérdezni: “Ki vagy?” – hiszen tudták, hogy az Úr az. Jézus fogta a kenyeret, és adott nekik, Ugyanígy halból is.
Ez volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent nekik.
Miután ettek, Jézus megkérdezte Simon Pétertől: “Simon, János fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?” Péter így szólt: “Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek.”
Erre Jézus azt mondta neki: “Legeltesd bárányaimat!” Aztán újra megkérdezte tőle: “Simon, János fia, szeretsz te engem?” Ő azt felelte: “Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek!” Erre azt mondta neki: “Legeltesd juhaimat!”

Majd harmadszor is megkérdezte tőle: “Simon, János fia, szeretsz engem?” Péter elszomorodott, hogy harmadszor is megkérdezte: “Szeretsz engem?”, és ezt válaszolta: “Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek!” Jézus pedig ismét ezt mondta: “Legeltesd juhaimat!
Bizony, bizony, mondom neked: Amikor még fiatal voltál, felövezted magad, és oda mentél, ahova akartál. De ha majd megöregszel, kiterjeszted karjaidat. Más fog felövezni téged, és oda visz, ahova nem akarod.”
Azt jelezte e szavakkal, hogy (Péter) milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. Azután hozzátette: “Kövess engem!” (Jn 21,1-19)

Uram, Te mindent tudsz…

Időnként nem tudjuk, mi Isten célja az életünkkel, értetlenül állunk, szorongó szívvel figyeljük, mi is kerekedik ki egy-egy nehezen megmagyarázható élethelyzetből. Ilyenkor egyszerűen rá kell tudni hagyatkozni az Úrra, az általa küldött, tőle kapott jelzésekre.

Isten úgy munkálkodik az életünkben, akár egy orvos. Ismer bennünket, amely örömmel kellene, hogy eltöltsön, ha valóban az Ő parancsait követjük. Félnivalónk csak akkor van, ha Péterhez hasonlóan takargatnivalónk van Előtte, azonban irgalma révén folyamatosan kihozza a jót még a tévelygő emberből is.

Szeretettel tekint a bűnösre, a Tőle közömbösen elfordulóra, és a legnagyobb dolog, hogy észreveszi bűneinket és megbocsátja azokat, ha megbánást tanúsítunk iránta, hiszen emberi lényünket senki nem ismeri nála jobban. Az arsi plébános szavait idézve: „Az ember csak az, akinek Isten ismeri. Nem több, és nem kevesebb.” 

peter_a_koszikla

Related Posts

Share This

Leave a Comment

You must be logged in to post a comment.